|
Mivel az
adójóváírással kapcsolatos problémát Én fedeztem fel ez év
januárjában, és így teljes mélységében ismerem a történetet, ezért
szeretném tájékoztatni az olvasókat arról, hogy véleményem szerint a
jelenlegi helyzet a következõ: az APEH tudatosan megszegi a 2002.
évre hatályos Szja-törvényt és körülbelül 700 ezer adózót rövidít
meg átlagosan 10 ezer forinttal.
A fentiek
alátámasztása
2002. évi adóbevallásokhoz az
adójóváírás számítására két egymásnak homlokegyenest ellentmondó
jogértelmezés jelent meg. Mindkettõ az APEH-tól. • Az egyik a
hivatalos lapjában (Adó és Ellenõrzési Értesítõ 2002. december 20.
533. oldal), • a másik az önadózóknak kiküldött adócsomag
útmutatójában (24. oldal). Az eltérés jelentõs volt, számításaim
szerint akár 24 ezer forint eltérés is kijöhetett adózónként. Az is
teljesen egyértelmû volt, hogy az útmutatóban az adójóváírás
számítására vonatkozó rész téves jogértelmezésen alapult. Ezt a
durva hibát senki nem vette észre az APEH-en belül. A hibára elsõ
ízben a Magyar Hírlap január 25-i számában hívtam fel a figyelmet.
Ekkor ért az elsõ meglepetés: az APEH a jó változatot elírásra
hivatkozással - indoklás nélkül - kijavította rosszra. Egy
egyszerû számpéldán keresztül bemutatom, miért hibás az útmutató
jogértelmezése: Egy adózó az év elsõ nyolc hónapjában havi 10
ezer forintot keresett. Õ minden hónapban 1.000 forint adójóváírást
vehetett figyelembe az adóelõleg levonása során, ezzel egyidejûleg
havonta jogosultságot szerzett a maradék 2.000 forintra
[Szja-törvény 33.§ (3) bek.] Így az adózónak 2002. augusztus
31-én összesen 16.000 forint adójóváírásra volt jogosultsága, melyet
akkor vehetett igénybe az év végi adó-végelszámolásban, ha az utolsó
négy hónapban több jövedelmet szerzett, mint ami a havi maximum
igénybevételéhez szükséges. Az APEH - szerintem téves
jogértelmezéssel - az útmutatóban azt állítja, hogy az adójóváírás
2002. szeptember 1-i emelésével ez az adózó elveszítette a
jogosultságát a 16.000 forintra, mivel szerinte külön-külön kell
kezelni a jogosultsági hónapokat a két idõszakra. A tévedése abban
áll, hogy figyelmen kívül hagyta, hogy az évközi törvénymódosítás
csak az Szja-tv. 33.§ (1) és (2) bekezdését módosította, a (3)
bekezdést NEM! Éppen ez a (3) bekezdés biztosítja az évközi
jövedelem egyenlõtlenségek kiegyenlítését az év végén. A (3)
bekezdés utolsó mondata így szól: „…egy adóévben legfeljebb 12
jogosultsági hónap vehetõ figyelembe.” Ezt alakítja át az útmutató
egy nem létezõ (!) törvény szövegre: „…az elsõ nyolc hónapban
legfeljebb 8 jogosultsági hónap, az utolsó négy hónapban legfeljebb
4 jogosultsági hónap vehetõ figyelembe”. Erre a nem létezõ
törvényszövegre nyújtott be törvénymódosítást a
Pénzügyminisztérium. A helyes jogértelmezés szerint elõ sem
fordulhat, hogy valaki rosszabbul jár az emeléssel, mint anélkül.
Sajnos az adózók jórészét sikerült félrevezetni. Mindenki azt
hiszi, hogy az APEH elismerte a hibáját és az utólagos
törvénymódosítás révén visszakapja a pénzét. Ez nem így van! Két
számsoron mutatom be, hogy a törvénymódosítás a hibás
jogértelmezésen is csak keveset javított. A) az útmutató 32 ezer,
a helyes jogértelmezés 44 ezer forint adójóváírást számol. Itt az ez
évi utólagos törvénymódosítás csak 36 ezerre „hozza fel” a téves
összeget, pedig az adózónak 44 ezer forint járna! B) az útmutató
44 ezer, a helyes jogértelmezés 60 ezer forint adójóváírást számol.
Mivel itt 36 ezernél több jön ki a téves jogértelmezés szerint is,
ezért erre az esetre az ez évi törvénymódosítás nem hat, pedig 16
ezer forinttal jár rosszabbul az adózó, ha az útmutató szerint
számította ki az adójóváírását. Ebben az esetben egyetlen forintot
sem kap vissza! Ezt a B) esetet az APEH és PM nem is tekinti úgy,
hogy az adózó rosszul jár. Ezért is beszél a PM szóvivõje csak
néhány esetrõl. Cinikusan azt mondják: mit akar ez az adózó,
2001-ben ugyanerre a jövedelemre 36 ezer forintot kapott, 2002-ben
pedig 44 ezer forintot, tehát jól járt. De nem járt jól, mert az
adóbevalláskor mindig a tárgyévi szabályokat kell figyelembe venni,
eszerint pedig az APEH-PM 16 ezer forinttal rövidíti meg az
adózót. Most pedig térjünk vissza az említett APEH levélre az
elõzõ A) és B) példán keresztül. Ha a munkáltató a törvénynek
megfelelõ helyes jogértelmezés szerint 44 ezer forint [A) példa]
adójóváírást számolt, akkor az APEH ezt ki akarja javíttatni 32 ezer
forintra, a munkáltató fizettessen vissza a dolgozóval 12 ezer
forintot, majd az adózó kérvényezze az APEH-nál 4 ezer forint
kifizetését! A B) példánál a dolgozóval vissza akarnak fizettetni
16 ezer forintot és Õ nem is igényelhetne vissza ebbõl egy forintot
sem! Bár eddig is szinte valamennyi fórumon megpróbáltam
bizonyítani igazamat, sajnos eredményt nem tudtam elérni. Ezt a
cikkemet is azért írtam meg, hogy legalább az adóbevallást készítõ
szakemberek tudják, hogy az APEH nem a 2002. évi hatályos
Szja-törvénynek megfelelõen járt el az adójóváírás számításánál.
Véleményem szerint senki sem várja el az APEH-tól, hogy
tévedhetetlen legyen, de azt igen, hogy ha hibázik, akkor azt
ismerje el!
Angyal
József Okl. matematikus,
ügyvezetõ VÉNUSZ Szoftver Kft.
 |
|